2013. augusztus 20., kedd

Magyarok Országos Gyűlése 2013: magyarok vagyunk, ez a vallásunk

Asszem, nemzeti faszlengetésben lenyomjuk a románokat, tótokat, sőt az egész Kis-Antantot.

Baranta ostormenettel kezdődött az Magyarok Országos Gyűlésén az élőkép.

Műsorvezető:

”az, hogy magyar nem faj, nem vér, hanem a lélek dolga. Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek áthatott. Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül...” (Karácsony Sándor)

Mielőtt Teitelbaum Sándor bácsi ezoterikusan nacionalista, de mégiscsak befogadó nemzetmeghatározásán ujjongani kezdenénk, a műsorvezető rákapcsol a kirekesztő, körkörös gyűlöletblablára:

Magyarok vagyunk, ez a vallásunk, itt születtünk meg. Akinek nem tetszik, az szabódjon a Teremtőnél, mert mindezt ő intézte nekünk. Nem tehetünk mást, föl kell vállalnunk mindent.

És itt már nem lehet megállni. Csodaszarvas, hun-magyar mondakör, Isten által küldött vezérállat (közben valaki egy szarvakkal feldíszített lóval vágtat körbe-körbe, erősen pszichotrop az anyag). Aztán egy kis nemzeti asztrológiai parasztvakításba bonyolódik a műsorvezető, de ennek a közönségnek mindegy, az a lényeg, hogy ki van nyalva a nemzeti önérzete, mi vagyunk a választott nép. Vérszerződés a magyarság első alkotmánya. Az eskü IV. szakasza: Aki utódaink közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, a bűnösnek vére omoljon. Fuck democracy: Ezer év után a magyaroknak le kell mondani bizonyos szabadságjogokról, hogy a magyar nemzet megmaradjon. És vezért kell választani. Mindeközben jelmezes urak leszállnak a "ráró-szárnyú" lovakról és vérszerződnek. Elönti őket a bizonyság: egy hatalmas nemzetet indítanak el útjára. Mit mondott a Teremtő álmainkban előző éjszaka? Megvan a döntés, pajzs, tetejébe a választott új vezér. Következik a szerződés lényege: magunk felé emelünk téged. The show is nagyon good, háttérben egy kissé kilóg a piros-fehér-zöld zászló a korhűségből. Hoppá: Mások vagyunk, más a kinézetünk, más a szemünk színe, másként dobog a szívünk, de ettől még szerethetjük egymást, ettől még szerethetnénk egymást. Csodaszarvas, álmot hozott a turul, elindul Nyugatra, az aranyos szegelet felé. Hol van ma az aranyos szegelet? Azok a határkövek, amit az ősök leraktak. Nem kell a másoké, csak az ősi juss. Itt vannak a magyari lélek határai. Formálódik már az ország, amit a Teremtő nekünk szánt. Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Legyetek otthon, amikor az Adriában megfürödtök vagy amikor Wass Albert hegyei között járkáltok. Kárpát-medence a magyarok hazája. Hajrá-hajrá.

Itt vesztettem el a fonalat a nemzeti öntudattól duzzadó mondókákkal tarkított műsorvezetést illetően.


A köldökbámuló hagyományápolás és az önimádat után néhány félig vicces link. Merjünk nagyot álmodni, önseggbebújás helyett figyelő szemünket Elon Muskra és Jeff Bezosra vessük.

Első Magyar Holdraszállás

Magyar Mars-expedíció

2 megjegyzés:

faszkorbi írta...

"Nem tehetünk mást, föl kell vállalnunk mindent."
A buziságot is !!!

Névtelen írta...

Sajnos a MOGY viccet csinál a hagyományőrzésből. Akit igazán érdekel a régészet/antropológia/történelemtudomány által rekonstruált hagyományőrzés az a Kurultájra - Ősök napjára látogat el.